A DSP kimutatása szerint 2019-ben 100.000 főre 571,6 olyan haláleset jutott, melynek elsődleges oka a keringési rendszer megbetegedéséhez köthető, 2020-ban e szám már 671,3 volt, 2021-ben pedig elérte a 677,2-t. A kardiovaszkuláris zavarok után a tumorok követelték a legtöbb emberéletet Szatmárban, viszont ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a daganatos megbetegedések száma az elmúlt három évben konstans csökkenést mutatott. Míg 2019-ben 100.000 lakosra még 220,3 olyan elhalálozás jutott, melyet tumor okozott, addig 2021-re ezen esetek száma 167,4-re esett, mely jóval az országos átlag (2020-ban 224,8) alatt van.
A vezető halálozási okok között a harmadik helyen az emésztőrendszeri betegségek állnak, melyek a tavalyi évben 100.000 emberből 82,5 ember elhunytához vezettek. A traumák és mérgezések esetében az incidencia 42,3, a tuberkulózisnál 2,6, a cukorbetegség és egyéb anyagcsere-betegségek esetében pedig 1,6.
A közegészségügyi igazgatóság az emésztőrendszeri megbetegedésekhez köthető halálesetek magas aránya kapcsán kiemeli, hogy sajnos e jelenség nagymértékben köthető a megye egyes területeinek társadalmi-gazdasági problémáihoz is, azaz alacsonyak a fizetések, és a betegek egy része nem részesül megfelelő orvosi ellátásban.
Csökkent a csecsemőhaladóság
A közegészségügyi igazgatóság által végzett elemzés szerint 2017-ben és 2018-ban is az országos átlagnál magasabb csecsemőhalandóságot jegyeztek Szatmár megyében. 2019 után, amikor is az arány az országos átlag alá esett, 2020-ban újabb drasztikus emelkedés következett. 2021-ben aztán ismét lefelé ívelt a görbe: az egy évvel korábban jegyzett 8,88 ezrelékes csecsemőhalandósági ráta 3,1-re csökkent.
A DSP elemzésében hangsúlyozta, a Szatmár megyei várandós nők egy része továbbra sem vesz részt a terhesgondozásban, mely a rendellenességek késői felismeréséhez, és közvetve a gyermek életét veszélyeztető koraszüléshez vezet.
